Petőfi Sándor – Életrajz

Gyermekkor és családi háttér (1823–1825)

Petőfi Sándor 1823. január 1-jén született Kiskőrösön, Petrovics István mészáros és Hrúz Mária gyermekeként. Már kétéves korában a család Kiskunfélegyházára költözött, ahol gyermekévei teltek. Családjuk anyagi helyzete szűkös volt, de a kor szokásaihoz mérten biztosították számára a legalapvetőbb nevelést. Ebben az időszakban még a későbbi irodalmi érdeklődésre utaló élmények és hatások jelentek meg – a családi légkör, a falusi környezet és a népi kultúra érzékennyé tették a fiatal Petőfit a körülötte zajló életre.

Tanulóévek és korai akadályok (1826–1839)

Petőfi általános iskolai tanulmányait Kiskunfélegyházán kezdte, majd több helyen folytatta, azonban a család anyagi helyzete miatt számos iskolát félbe kellett hagynia. Kiskőrösön, Kecskeméten és más városokban tanult, ám rendszeres, hivatalos befejezett tanulmányai nem voltak. 1839-ben Pestre költözött, majd katonának állt – ám itt megbetegedett, és a szolgálatot nem tudta teljesíteni, ezért leszerelték. Ez az időszak formálta ki Petőfi függetlenségét és saját útkeresését a pályáján.

Munkácsy Mihály – Petőfi búcsúja a szülőházától

Első irodalmi lépések és tanulmányok (1840–1843)

1841-ben Pápán folytatta tanulmányait, ahol megírta első ismert versét, A borozót. Ekkor kezdett el rendszeresen költészettel foglalkozni. Később színészként is kipróbálta magát Székesfehérváron, Kecskeméten és Debrecenben. Ezek a korai évek a művészi kibontakozás időszaka voltak: Petőfi tapasztalatokat szerzett a színpadon, a társasági és irodalmi életben, és elkezdte kialakítani költői hangját.

Irodalmi áttörés és népszerűség (1844–1846)

1844-ben Pesten a Divatlap segédszerkesztője lett, ami nagy lehetőséget jelentett számára. Ebben az évben jelent meg Helység kalapácsa októberben és János vitéz novemberben, amelyek hamar népszerűvé tették. 1846 szeptemberében megismerkedett Szendrey Júliával, ami személyes és irodalmi életében is meghatározó kapcsolatnak bizonyult. Ez a korszak az első jelentős irodalmi sikerek és a magánéleti elköteleződés ideje volt.

Jankovics Marcell – János vitéz rajzfilmadaptáció

Házasság és forradalmi aktivitás (1847–1848)

1847-ben Petőfi Sándor feleségül vette Szendrey Júliát. 1848 márciusában a magyar forradalom egyik központi figurája lett: Nemzeti dal című verse hatalmas hatást gyakorolt a márciusi eseményekre. Ugyanebben az évben decemberben megszületett fiuk, Zoltán. Ez az időszak egyszerre a magánéleti boldogság és a politikai tevékenység csúcspontja volt.

Katonai szolgálat és halál (1848–1849)

A forradalom kitörése után Petőfi a szabadságharcban katonaként szolgált, részt vett a harcokban, majd a végső ütközetekben. A Segesvári csatában tűnt el 1849. július 31-én, holttestét soha nem találták meg. Halála tragikus véget vetett fiatal életének, de öröksége és költészete a magyar irodalom egyik legfontosabb és legmeghatározóbb része maradt.

Segesvári csata – Segesvár, 1849. július 31.